Minden kezdet nehéz, tartja a mondás. Nos igen, ebben van igazság, nem is kevés. De akkor most forduljak vissza, és söpörjem a kukába a terveimet? Csak azért mert nem megy könnyen?
Nos igen, az is egy életfelfogás. A vesztesek életfelfogása - talán a tiéd is kedves olvasóm! Most valószínűleg rázod a fejed, hogy nem, Te bizony nem adod fel. Vagy talán mégis? Bogarat ültettem a füledbe, mi? Feladós vagyok vagy inkább harcos?
De térjünk a lényégre: Miért vagyok én itt és mit akarok mindezzel? Egyfelől koptatom a billentyűzetem, hogy aztán kaparhassam a falat egy másikért, másfelől pedig azért, hogy megmutassam lehet ezt máshogy is!
Lehet bizony! És nem, itt már nem csak a kitartásról, a terveid keresztülviteléről van szó! Mindez most már Rólad szól, és Rólam! És a Véleményemről - igen nagy "vé"-vel, mert büszkén vállalom!
Hogy mit ígérek, ha velem tartasz és hű olvasóm leszel? Makulátlan külsőt, 10 perc alatt omlósra sülő csirkemellet, lágyan a válladra omló, tökéletes hajfürtöket, 2 hétig gyönyörűen fedő körömlakkot. És még kétszer ennyi iróniát.
Mesélek majd nektek a világról úgy, ahogy én látom, aztán megkérdezek másokat, ők hogyan látják és elmesélem azt is. Szólok nektek olyanokról, akiknek minden sikerült és olyanokról is, akik minden a nap a fejüket verik a falba. Írok majd mosolyokról és az elmaradhatatlan könnyekről, s végül a BOLDOGokról. Azokról, akik átlátják napjaink káoszát és azokról, akik csak úsznak az árral. Szóval, nyíltan kibeszélem majd mindannyitokat, meg olyanokat is, akikről fogalmatok sincs kik, sőt még magamat is.
Hogy miért? Hát persze, hogy a sikerért, a hírnévért és a pénzért. Mi másért ugyan? Nem tán azért, hogy mást is lássatok a saját szemszögeteken kívül? Vagy, hogy kicsit többek legyet és ezzel én is? Ugyan, hisz csak 16 éves vagyok!
Menjetek vagy maradjatok, én innen ugyan nem tágítok. Idegesítő vagyok már most igaz? Tudod: bal egér - jobb sarok!
Ha visszajönnél még ezután is? Örömmel hallanám, s írnék rólad is valamit talán - már ha írsz te is nekem valamit cserébe! Mindenesetre: Legközelebb találkoz(z)unk!
Nos igen, az is egy életfelfogás. A vesztesek életfelfogása - talán a tiéd is kedves olvasóm! Most valószínűleg rázod a fejed, hogy nem, Te bizony nem adod fel. Vagy talán mégis? Bogarat ültettem a füledbe, mi? Feladós vagyok vagy inkább harcos?
De térjünk a lényégre: Miért vagyok én itt és mit akarok mindezzel? Egyfelől koptatom a billentyűzetem, hogy aztán kaparhassam a falat egy másikért, másfelől pedig azért, hogy megmutassam lehet ezt máshogy is!
Lehet bizony! És nem, itt már nem csak a kitartásról, a terveid keresztülviteléről van szó! Mindez most már Rólad szól, és Rólam! És a Véleményemről - igen nagy "vé"-vel, mert büszkén vállalom!
Hogy mit ígérek, ha velem tartasz és hű olvasóm leszel? Makulátlan külsőt, 10 perc alatt omlósra sülő csirkemellet, lágyan a válladra omló, tökéletes hajfürtöket, 2 hétig gyönyörűen fedő körömlakkot. És még kétszer ennyi iróniát.
Mesélek majd nektek a világról úgy, ahogy én látom, aztán megkérdezek másokat, ők hogyan látják és elmesélem azt is. Szólok nektek olyanokról, akiknek minden sikerült és olyanokról is, akik minden a nap a fejüket verik a falba. Írok majd mosolyokról és az elmaradhatatlan könnyekről, s végül a BOLDOGokról. Azokról, akik átlátják napjaink káoszát és azokról, akik csak úsznak az árral. Szóval, nyíltan kibeszélem majd mindannyitokat, meg olyanokat is, akikről fogalmatok sincs kik, sőt még magamat is.
Hogy miért? Hát persze, hogy a sikerért, a hírnévért és a pénzért. Mi másért ugyan? Nem tán azért, hogy mást is lássatok a saját szemszögeteken kívül? Vagy, hogy kicsit többek legyet és ezzel én is? Ugyan, hisz csak 16 éves vagyok!
Menjetek vagy maradjatok, én innen ugyan nem tágítok. Idegesítő vagyok már most igaz? Tudod: bal egér - jobb sarok!
Ha visszajönnél még ezután is? Örömmel hallanám, s írnék rólad is valamit talán - már ha írsz te is nekem valamit cserébe! Mindenesetre: Legközelebb találkoz(z)unk!
juj jóóóó :)
VálaszTörlés